6.fejezet: A kegyetlen oldala

Egyre közelebb került hozzám.Kezét  lassan a derekamra helyezte, majd  közelebb húzott magához. Oly annyira közel kerültünk egymáshoz, hogy leheletét magamon éreztem.Homlokát az enyémnek döntötte és csak várt, hogy mit lépek.A szememet lehunytam és próbáltam a lélegzetemet helyre állítani. Már majdnem sikerült, mikor ajkait éreztem az én ajkaimon.Csókjában elvesztem, úgy mint ahogy a lelkében.Csókja méz édes volt és óvatos.Felbátorodott, mikor ajkamat ketté nyitottam.Egyre forróbban és vadul csókolt.Kezei levándoroltak a derekamról a fenekemre, ahol élvezetesen el időzött.Belenyögtem ajkaiba, mikor belemarkolt a fenekembe.Egyszer csak felkapott a combomnál fogva és a falnak döntött.Lábamat körbefontam a dereka körül.Egyik kezemmel beletúrtam a hajába míg, másikkal a tarkóját simogattam.Elléptünk a faltól és már csak az éreztem, hogy egy ágyra dönt le.Egy pillanatra kinyitottam a szemem és láttam, hogy még mindig a kórteremben vagyunk.Azonnal lehunytam a szememet mikor Niall ajkai a nyakamhoz értek.Elkezdte puszikkal ellepni a nyakamat amit én összeszorított szemmel tűrtem.
Lassan elkezdte szívni ajkaival a nyakamat, ami kisebb nagyobb nyögéseket váltott ki belőlem.Felém mászott és úgy folytatta.Két kezét megtámasztotta a fejem mellett.Mikor megunta a nyakam szívogatását, akkor egyik kezét lecsúsztatta, majd egy picit feljebb húzta a pólómat.Nyakamról áttért az mellkasomra és addig puszilta míg a pólóm engedte.Mellkasomról áttért a hasamra, ahol puszikkal lepte el.Akkor kaptam észbe pontosan, hogy hol vagyunk és mit csinálunk.Óvatosan ellöktem magamtól, majd felültem és szaggatottan vettem a levegőt.Hogy történhetett meg ez ? És miért pont ilyenkor csinálta ezt? És miért pont ő??? Sok kérdés cikázott a fejembe.Felálltam és gyors tempóba indultam az ajtó felé.Megfogtam a kilincset és kinyitottam mikor Niall visszacsapta.Jó most volt elegem.

-Ezt most miért kellett?-háborodtam fel.- És ha nem kapok észbe?Már megint ez a hülye vámpír varázslat.
-1.Beszélni szerettem volna veled 2.Úgyis észbe kaptál volna előbb vagy utóbb 3.Nem én kényszerítettem rád, hanem te akartad.-mondta agresszívan.- de persze most se vallod be magadnak, hogy érzel valamit irántam.
- Mert nem érzek.-mondtam halkan.- irántad nem érzek semmit.
-Akkor ennyi volt.-mondta komolyan és elém jött, majd a térd hajlatom alányúlt és felkapott az ölébe.

Ijedten kapaszkodtam Niallbe, aki láthatóan élvezte a helyzetet.Az arcomba csapódó friss szellő nyugtat.Egyszer csak egy ágyon éreztem magam.Körbe néztem és kastély féleségnek tűnt.Felálltam, majd odasétáltam az ablakhoz és meglepődtem, hogy egy toronyba találtam magam.Körülöttem várak voltak.A kilátás egyszerűen fantasztikus és briliáns volt. Lenéztem és azonnal hátrébb hökkentem.Nagyon magasan voltam, még megszökni se tudtam volna.Hirtelen két erős kart éreztem a derekamon,ami azonnal magához húzott.Próbáltam öleléséből kibújni, de nem tudtam, így hát hátra hajtottam a fejemet a vállára.

-Miért hoztál ide?-kérdeztem nyugodtan.
-Mert te csak az enyém vagy.-suttogta.

Erre tiszta erőmből és hirtelen löktem el magamtól. Gyűlölettel néztem őt.Mit képzel magáról?Én nem vagyok senkié!Nem vagyok egy baba, amit kedvére megtarthat. Körbe néztem és csak egy  ajtó volt,de az is Niall mögött.Gyorsan az ajtó felé kezdtem szaladni.Sikeresen kikerültem Niallt,aki csak a méregtől készült felrobbanni.Ez az sikerült az ajtót elérnem.Innentől már sima ügy lesz.-gondolt magamba.De sajnos túl hamar elszámítottam magamat.Hamar utolért, majd a csuklómnál fogva az ágyra lökött.Maga mögött bezárta az ajtót és hamar fölöttem termett.Erőszakosan megcsókolt,miközben kezemet a fejem fölé tartotta.

-Niall könyörgöm ne.-mondtam neki a sírás határán.

Szeme  világoskékből meglepően sötét kék lett.Hát ez mit jelent?De nem is nagyon számít most.Inkább valahogy menjek el innen.Körbe néztem és csak az ablak amin kitudok menni, ha el nem veszem tőle valahogy a kulcsot.Ha így játszik én is beszállok a játékba.

-Szeretlek.-suttogtam, majd megcsókoltam ajkait.

Visszacsókolt,majd gonoszul elmosolyodott.Kezeit a fejem mellett támasztotta. Most itt van az alkalmam.-gondoltam magamban. Kezemet végig húztam a gerincén,miközben a nyakát óvatosan harapdáltam.
Zsebeiből észrevétlenül elvettem a kulcsokat,majd Niallra néztem.Itt volt az idő..

-Sajnálom Niall.-mondtam, majd teljes erőmből ágyékon rúgtam én megszaladtam a kijárat felé.